Bourbon összes bejegyzése

Önnel is megtörténhet

Mi történhet?

– Á semmi, én vigyázok a telefonomra! Még sohasem ejtettem el – mondta a fiatalember, amikor Termékbiztost kínáltuk az újonnan vásárolt készülékére. 
Aztán néhány hét múlva hívott, hogy van-e lehetősége még megkötni. 
– Mi történt? – kérdeztük. 
– Hát, tél van és kesztyűt hordok. Amikor csörgött a telefonom, elővettem és a kesztyű miatt sajnos kicsúszott a kezemből. Leesett a betonra és olyan bénán, hogy a kijelző a saroktól teljesen összetörött. Működik, meg minden, de alig látni a dolgokat rajta…

A fenti eset egy tipikus példája, azoknak a káreseményeknek, melyeket ügyfeleink télen bejelentenek felénk. A kesztyű miatti kézből való leejtés csak egy a sok lehetséges eset közül, mely miatt kiejthetjük a kezünkből a telefont, vagy bármely más műszaki készülékünket. A Termékbiztosítást utólag sajnos nem lehetséges megkötni, erre a vásárlástól számított 15 nap áll rendelkezésre és természetesen csak ép állapotú készülékre. 
Tudjon meg többet itt: www.termekbiztos.hu

www.termekbiztos.hu

Fiataloknak biztosítás akár féláron

A FinTechShow 2017-es győztese, Szota Szabolcs és csapatának fejlesztése elsősorban a 18-35 év közöttiek számára hozhat változást a biztosítási díjak kedvezőbbé tételében. A kifejlesztett közösségi alkalmazás lényege, hogy annyit fizess biztosításra, amennyit használod az autódat, de emellett egyéb motiváló lehetőségeket is tartalmaz.

A weboldalukon lehetőség van az alkalmazás tesztelésében való részvételre jelentkezni! Katt ide: http://kriph.io/

“2016-ban pár fiatal srác úgy döntött, hogy újragondolja a biztosítások működését. Visszacsempészik a közösség szerepét, és használják a modern eszközöket a közösség védelme, és kényelme érdekében. Első termékük a Kriph.io.” (http://kriph.io/)

A FinTechZona által készített interjú itt olvasható, videóval: Íme a FinTechShow 2017 győztes: Kriph.io

 

Életbiztosítások (unit-linked) költségei

Átláthatóság, megfelelő ár-érték arány és ügyféltájékoztatás az etikus életbiztosításokért

Budapest, 2016. június 29. – Az MNB az általa meghirdetett etikus életbiztosítási koncepció keretében a héten bocsátja ki a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokról szóló ajánlását. A nemzetközi szinten is előremutató szabályozó lépések révén a biztosítóknál közbizalmon alapuló, hosszú távon stabil állományok épülhetnek fel. A cél az átláthatóság, a „fair” ár-érték arány elősegítése, s az ügyfelek magasabb szintű tájékoztatása.

A megtakarítási életbiztosításoknál a nemzetközi szabályozási gyakorlat elsősorban a transzparenciát célozza meg a költségeknél és jutalékoknál. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezen túlmutatóan alkotta meg etikus életbiztosítási koncepcióját, melynek fókuszában az átláthatóság mellett a megfelelő („fair”) ár-érték arány, a szigorúbb befektetési szabályok és a magasabb szintű ügyféltájékoztatás áll.

A jelenlegi alacsony hozamkörnyezethez történő alkalmazkodás a biztosítási szektorban is szükségszerű azért, hogy a megtakarítási életbiztosítások valós értéket nyújtsanak az ügyfelek számára. Az alkalmazkodás már korábban elindult, de korántsem teljes körű és nem minden biztosítói terméknél ment végbe. Emiatt, és az elmúlt évek fogyasztóvédelmi és felügyeleti tapasztalatai alapján hozta létre az MNB a szereplők érdekeit kiegyensúlyozottan figyelembe vevő koncepcióját. Ennek fő célja, hogy a megnövekedett fogyasztói bizalomra építve hosszútávon fenntartható, stabil biztosítói állományok épüljenek fel.

Az MNB javaslatai alapján – a jogalkotóval szoros együttműködés révén – több törvénymódosítás is született. A biztosítók így 2016. január 1-től kötelezően alkalmaznak letétkezelőt és szakmai feltételeket írtak elő vagyonkezelőjük személyére vonatkozóan. Egy 2017. január 1-től életbe lépő törvényi szabályozás előírja, hogy az életbiztosítási költségek megnevezése legyen összhangban azok tartalmával, illetve, hogy a biztosítók a unit-linked konstrukciók befektetései során kellő gondossággal járjanak el, s csak a ténylegesen befektetett összegeket számítsák fel az ügyfeleknek. A jogszabály meghatározza majd a befektetési és visszavásárlási minimumokat, s két lépésben tovább csökkenti a biztosítási közvetítőknek az első évben kifizethető jutalékplafon mértékét.

A jogszabály-módosítások erős alapot teremtenek egy, az ügyfelek számára magasabb értéket hordozó termékpaletta kialakításához. A jegybank ezen túl további átfogó részletszabályokat határoz meg a héten közzéteendő ajánlásában. Ezek elősegítik a termékek összehasonlíthatóságát, megértését, a nyugdíjbiztosítások után teljes költségmutató (TKM) limiteket vezetnek be immár valamennyi – azaz a nem csak nyugdíjcélú – unit-linked biztosításoknál is, pontosítják az ügyféltájékoztatás során elvárt követelményeket, illetve irányt szabnak a biztosítói termékek befektetési kínálata kapcsán. A TKM limitek az egyszeri díjfizetésű termékekre alkalmazandó, illetve tartamközi költségplafonokkal egészülnek ki. Mint ismert, a TKM módszertanának jövőbeni alkalmazását, a TKM számítását és közzétételét az MNB rendeletben tette kötelezővé minden megtakarítási életbiztosításra.

Az ajánlás elvárja, hogy a biztosítók egyszerűen, könnyen érthetően mutassák be a költségeket, többek között azt is, hogy a biztosítók válasszák külön a kockázati díjakat a megtakarításra szánt összegtől. Az ajánlás tiltja a rejtett költségek felszámítását vagy a költségek bagatellizálását is.

Az ügyféltájékoztatás fontos része az igényfelmérés, melynek minimális tartalmát 2016 márciusától az MNB rendeletben rögzítette. A friss jegybanki ajánlás ugyanakkor meghatározza az ügyfelek írásbeli, elektronikus és szóbeli tájékoztatása során elvárt gyakorlatokat, s azt, hogy a biztosítók „üdvözlőhívásokkal” győződjenek meg a szerződést követően az ügyfél elégedettségéről. Ezen túlmenően a biztosítóknak irányt mutat, hogy az életbiztosítási szerződések lejáratához alkalmazkodva életciklus szemléletű portfóliókat dolgozzanak ki, és alakítsanak ki hazai eszközöket kínáló alapokat is a devizakockázatok csökkentésére.

„A piac résztvevőitől nemcsak jogkövető, hanem „fair” magatartást vár el az MNB, melyet felügyeleti stratégiájában is megfogalmazott. A preventív szemléletű etikus életbiztosítási koncepció erősíti az öngondoskodást, a bizalmat, és ezáltal biztosítja, hogy hosszú távon stabil biztosítói állományok épüljenek fel” – jelentette ki Windisch László, az MNB felügyeleti alelnöke a jegybanknak és a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a témáról tartott közös sajtótájékoztatóján.

„A biztosítói szakma maximálisan érdekelt abban, hogy az ügyfelek érdeke találkozzon a biztosítói válaszokkal, s így az életbiztosítási szerződések az eredeti ügyfélcéloknak megfelelően hosszú távon, a futamidő végéig fennmaradjanak” – szögezte le Pandurics Anett, a MABISZ elnöke.

Továbbra is javasolt az életbiztosítási szerződést kötő ügyfeleknek, hogy – a TKM-eket is összehasonlítva – több lehetőség közül válasszanak. Kellő körültekintés mellett már most is találhatóak kedvező ár-érték arányú termékek a piacon, 2017. január 1-től pedig az ügyfelek még könnyebben tudják majd összehasonlítani az ajánlatokat.

Az MNB ajánlása segít abban, hogy az összehasonlítást nem végző ügyfelek is biztonsággal választhassanak a termékpalettából. Az életbiztosítások tartam végére optimalizáltak, így érdemes lejáratig megtartani azokat. Akkor célszerű megtakarítási életbiztosítási szerződést kötni, ha az ügyfél – a biztosítási kockázat fedezése mellett – rendszeres díjfizetésű szerződések esetében legalább 10 éves, míg egyösszegű szerződések esetében 3-5 éves megtakarítási időszakra rendelkezik leköthető forrásokkal.

Az etikus koncepció elemei – a korábbi ajánlásokkal kapcsolatos tapasztalatok alapján – minden bizonnyal beépülnek a biztosítási szektorban elérhető termékek jellemzői közé. Nőhet emellett a megkötött biztosítások átlagos megmaradása is, ami az ügyfeleknek magasabb értéket és magasabb ügyfélelégedettséget, a biztosítóknak pedig stabilabb megtérülést eredményez.

Magyar Nemzeti Bank                                  Magyar Biztosítók Szövetség

Forrás: https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/atlathatosag-megfelelo-ar-ertek-arany-es-ugyfeltajekoztatas-az-etikus-eletbiztositasokert

TKM mutató az ügyfelek érdekében

TKM Mutató az ügyfelek érdekében

Átláthatóbbá és összehasonlíthatóvá válnak a biztosítók unit-linked életbiztosítási termékei.

A Magyar Biztosítók Szövetsége a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete bevonásával és támogatásával összeállította TKM (Teljes Költségmutató) szabályzatát a biztosítási piac iránti fogyasztói bizalom erősítése és fenntartása céljából. Az egységes mutató a befektetési egységekhez kötött, ún. unit-linked típusú élet- és nyugdíjbiztosítások költség szempontú összehasonlítását segíti elő.

Forrás és további letölthető dokumentumok:
TKM Mutató az ügyfelek érdekében (MABISZ)

Vezető tisztségviselők felelősségének változása

Megszavazták: változik a Ptk.

Jelentősen átalakul a zálogjog, változnak a szülőtartás, az értékpapírjog és a gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősségének egyes szabályai.

Megszavazta a parlament hétfőn a két éve életbe lépett polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentősen átalakítja a zálogjogot, továbbá érinti a szülőtartás, az értékpapírjog és a gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősségének egyes szabályait is.

A változtatásra 118 képviselő szavazott igennel és 65 nemmel.

A kormány szerint a módosításra a zálogjog területén a gazdasági növekedés érdekében van szükség, más területeken pedig az uniós szabályozásnak megfelelés, illetve a szülőtartás intézményénél például az alaptörvény rendelkezéseinek törvényi szintre átültetése a cél.

A törvény a hitelbiztosítékoknál visszaállítja a két éve bevezetett különvált zálogjog helyett a magyar jogban korábban elterjedt önálló zálogjogot.

Az indoklás kiemeli, hogy az új Ptk.-val meghonosítani kívánt különvált zálogjog nem vált be, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) célja pedig az, hogy növekedjen a jelzáloglevél-piac szereplőinek a száma és ezzel összefüggésben élénküljön a banki refinanszírozási piac. Ehhez szükséges az önálló zálogjog intézményének az újraszabályozása.

A törvény a különvált zálogjog hitelezési gyakorlatban betöltött nem túl jelentős szerepét megszünteti, és megteremti a lehetőségét annak, hogy a pénzügyi intézmény az ingatlanra vonatkozó járulékos jelzálogjogát önálló zálogjoggá alakítsa át, mely eltér az újraszabályozott önálló zálogjogtól.

Februárban az Igazságügyi Minisztériumban (IM) a Ptk.-módosításról tartott háttérbeszélgetésen Nagy Márton, az MNB alelnöke azt fejtegette: a jegybank az önálló zálogjog visszaállítása után szállhat be szabályozási és más eszközökkel a jelzálogpiac újjáépítésébe. Nagy Márton és Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára is azt hangsúlyozta, hogy a Ptk. jelzálogjogi rendelkezéseinek átalakítása nélkülözhetetlen a lakáshitelkamatok csökkenéséhez és a csok (családi otthonteremtési támogatás) sikeréhez.

Akkoriban egy szakmai konferencián Bodzási Balázs, az IM igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára a zálogjog átalakításának szükségessége mellett érvelve elmondta: az MNB csak idén mintegy 300 milliárd forint értékben tervez jelzálogleveleket kibocsátani. A Kúria polgári kollégiuma ugyanakkor nem támogatta a zálogjog módosítását.

A hétfőn megszavazott Ptk.-módosítás a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek felelősségére vonatkozó szabályok körében a jelenlegi szabályozás helyett, amely a vezető tisztségviselő szerződésen kívüli károkozásáért egyetemleges felelősséget állapít meg – és az indoklás szerint “a joggyakorlatban jelentős bizonytalanságot okoz” -, bevezeti azt a szabályt, hogy a vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A jogi személlyel egyetemleges felelősségnek akkor van helye, ha a kárt a vezető tisztségviselő szándékosan okozta.

A Ptk.-módosítás törvényi szinten nyomatékosítja a nagykorú gyermekek alaptörvényben rögzített szülőtartási kötelezettségét, tovább egy új megtérítési igényérvényesítési lehetőséget is bevezet arra az esetre, ha a tartásra önhibáján kívül rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett más gondoskodik, akinek ez egyébként nem lenne kötelezettsége.

Forrás: JogászVilág

 

KGFB átkötés öröklés esetén

Amikor haláleset történik a családban sajnos a gyász mellett még sok-sok adminisztratív feladat is hárul a rokonokra. Ebben szeretnénk segítséget nyújtani, hogy mi a teendő akkor ha valaki örökléssel szerez tulajdont egy gépjárműn, mikor lehet vagy kell a kötelező felelősségbiztosítást a saját nevére megkötnie.

A Mabisz tájékoztatása a témában (forrás: Mabisz GYIK):
“A Gfbt. szerint az üzembentartó halála esetén a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartotta. Ez a biztosítás azonban a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésének napjától megszűnik, mivel a gépkocsi tulajdonjoga az örökösre szállt, s ebből adódóan a biztosító az általuk befizetett többletdíjat visszafizeti.”

Vagyis a teendő lépésről-lépésre:

  1. Az öröklés tárgyát képező gépjárművön a meglévő biztosítást nyújtó biztosító felé be kell jelenteni, hogy a szerződő elhunyt. Ezt lehet személyesen, levélben, e-mailben, de minden esetben szükség lesz a halotti anyakönyvi kivonatra.
  2. A biztosítási díjat, ha éppen esedékes be kell fizetni, mert hónapok – rosszabb esetben – évek is eltelhetnek a hagyatéki tárgyalás befejeződéséig.
  3. Megérkezik a jogerős hagyatéki jegyzőkönyv, akkor innentől számított 30 napon belül az örökösnek a járműre új biztosítást kell kötnie a saját nevére. Mivel a gépjárművet egyébként is ekkor lehet az örökösnek a nevére átíratnia és az okmányiroda is kéri az új tulajdonos nevére szóló biztosítást bemutatni. célszerű egyben intézni mindent.

Még mindig ASTRA

Sajtóközlemény (2015. szeptember 30.)

(forrás: http://www.mabisz.hu/hu/sajtoszoba.html)

Ajánlatos biztosítót váltaniuk az Astra fióktelep ügyfeleinek
Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a törvénycsomagot, amely rendezi az Astra biztosító magyarországi ügyfeleinek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződéseivel kapcsolatos helyzetét. A törvény hatályba lépését követően az Astra biztosító kgfb-szerződései automatikusan megszűnnek, amennyiben a gépjármű-tulajdonos új szerződést köt egy másik biztosítónál.

Az Országgyűlés 2015. szeptember 29-én elfogadta a „kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással összefüggésben egyes biztosítási tárgyú törvények módosításról” szóló törvénycsomagot. Az új törvény annak érdekében született, hogy az igen bonyolult nemzetközi jogi helyzetben is megoldást találjon a jogalkotó a külföldi biztosító magyarországi ügyfelei helyzetének megoldására.

A román Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare Astra S.A. (Astra Biztosító) magyarországi fióktelepének kgfb, illetve egyéb – vagyoni – biztosításokkal (lakás-, utas-, illetve casco-biztosítás) rendelkező ügyfelei vannak Magyarországon.

A nem kgfb-biztosítással rendelkező ügyfelek helyzete egyszerűbb. Ők új szerződést köthetnek vagyontárgyaikra – a többes biztosítást a hazai szabályozás megengedi -, és így a későbbiekben bekövetkező kár esetén már az új, választott biztosítójuktól kaphatnak kártérítést.

Az Astra biztosítónál kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezők helyzete jogilag sokkal bonyolultabb. A 2015. szeptember 29-én elfogadott törvény értelmében, amennyiben egy olyan biztosító tevékenységi engedélyét vonják vissza, amely biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művel, és a felügyelet a visszavonásról szóló határozatot honlapján közzéteszi, a tevékenységi engedély visszavonásával érintett biztosító szerződései automatikusan megszűnnek, ha kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező ügyfelei egy másik biztosítónál új kgfb-szerződést kötnek. Az új szerződést bármely biztosító jogosult befogadni.

E szerint az Astra biztosító azon ügyfeleinek, akik kgfb-szerződéssel rendelkeznek az Astránál, és eddig még nem szüntették meg közös megegyezéssel a szerződésüket, a törvény hatályba lépését követően szerződésük automatikusan megszűnik, ha egy másik biztosítóval új kgfb-szerződést kötnek.

Fontos, hogy a fenti szabályozás a törvény hatályba lépését követően lép életbe, addig a korábbi szabályok érvényesek. Vagyis csak közös megegyezéssel köthető új kgfb-biztosítás valamely más biztosítónál.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) javasolja, hogy azok az Astrás ügyfelek, akik eddig még nem éltek a biztosítóváltás közös megegyezéses lehetőségével, a törvény hatályba lépését követően fontolják meg a törvény adta lehetőséget, és kössenek új kgfb-biztosítást valamely másik biztosítónál. A szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy az ügyfeleknek mérlegelniük kell, hogy bár érvényes kgfb-szerződéssel rendelkeznek, szerződésük mögött nem áll működő biztosító, mivel annak tevékenységi engedélyét visszavonták, így károkozás esetén a bekövetkezett károk megtérítésére is kötelezhető lehet az üzembentartó.

További információ:

Gilyén Ágnes
Kommunikációs főosztályvezető
Magyar Biztosítók Szövetsége
E-mail: agnes.gilyen@mabisz.hu
Mobil: +3620 465 1898