Társasházakban az ingatlan biztosítását a közös költségben fizetik meg a lakók. A lakásbiztosítások esetében alapesetben két dologra szerződhetünk. Ingó (bútor, berendezés stb.) és ingatlan (épület) vagyontárgyakra. Általában ezt a két dolgot együtt kérik az ügyfelek, hiszen a teljes körű védelem csak így biztosított. Családi házaknál ez értelemszerű is, de mi
Lakásbiztosításokban alapesetben manapság már mindig szerepel felelősségbiztosítási kockázat is több millió forint összegben. De mi az a felelősségbiztosítás? Röviden a másnak okozott személyi sérüléses kár és szerződésen kívül okozott dologi kár miatti kártérítési kötelezettség. A “szerződésen kívüli” dologi kár azt jelenti, hogy a lakásbiztosításban foglalt vagyontárgyakon kívüli dolgokra vonatkozik. Nézzük
A biztosítási szerződések általában határozatlan idejűek, de a biztosítási időszak egy év. Ez azt jelenti, hogy minden évben a biztosítási évforduló napjával a biztosítás megszüntethető. De nem mindegy mikor! Ugyanis a biztosítás megszüntetésére vonatkozó szándékunkat a biztosítóval írásban kell közölnünk, méghozzá legalább az évforduló napját megelőző 30 nappal korábban. Pl.
A forgalmi engedélyben a J betűjelzés a jármű kategóriáját jelzi. De milyen kategóriák léteznek? 20_2009_X9_PMrendelet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriákról az alábbiak szerint besorolásokat különbözteti meg: M1 – Személygépjárművek 37 kW – tól mindegyik M2 és M3 – Autóbuszok, Trolibusz férőhelyektől függően L1e és L2e – Segédmotoros kerékpárok Motorkerékpárok: L3e –
2012. január 1-től a kötelező gépjármű biztosítások díját adó terheli! Az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj. Az adó mértéke főszabály szerint az éves KGFB díj 30 %-a, de maximum 83 forint/nap/gépjármű lehet. A felső korlát alól kivétel az az időszak, melyre fedezetlenségi díjat kell fizetni. A fedezetlenségi díj pedig