biztosításkötés címkével jelölt bejegyzések

Letörölték a kötelezőmet! Mit tegyek?

Nem fizettem be a kötelező biztosításomat és letörölték a szerződésemet. Most nincs biztosításom, mit kell tennem?

Gyakori probléma ez, hiszen a kötelező biztosítások díját az ügyfelek nagy része még mindig sárga csekken fizeti, melyet a biztosító sima postai küldeményként küld ki. A nagy számok törvénye szerint az esetek egy bizonyos részében a csekk nem jut el az címzetthez, ezért az esedékes díj befizetése elmarad. Mire észbe kap az ügyfél addigra a kötelező biztosítása már díjnemfizetés okkal megszűnt és erről a biztosító által kiküldött értesítésből szerez csak tudomást az üzembentartó. A biztosítás akkor szűnik meg, ha a befizetett időszakot követő 60 napon belül nem történt befizetés az újabb időszakra. Vagyis ha nekünk a negyedévünk május 10-én indul, akkor legkésőbb július 10-dikéig kell a díjnak beérkeznie a biztosítóhoz. Tehát ha július 10-dikén adjuk fel a csekket, akkor az már késő lesz és mire a díj beérkezik a szerződés törlésre került a díjat pedig visszafordítják postai úton. Általában ekkor hívnak minket az ügyfeleink pánikszerűen és magyarázzák, hogy nem tehetnek róla, mert nem jött a csekk! nem kaptam csekket

Sajnos a díjrendezettségre az ügyfélnek is figyelemmel kell lennie. Nem hárítható a felelősség a biztosítóra, ezért ha csekkes díjfizetést választottunk, figyelnünk kell arra, hogy megkaptuk-e a csekket és ha nem, akkor azt jelezni kell a biztosítónak, vagy az alkuszunknak.

Na de mi történik, ha minden igyekezetünk ellenére mégis megtörtént a baj és megszüntették a biztosításunkat.

A szerződést újra kell kötni. Állandó szabályok:

  • A biztosítási év közben megszűnt szerződést csak ahhoz a biztosítóhoz lehet újrakötni, ahol a szerződésünk megszűnt
  • Az újrakötött szerződés csak éves díjfizetéssel köthető
  • Fedezetlenségi díjat kell fizetnünk a visszamenőleges időre (ennek a mértékéről már írtunk korábban ebben a “Mennyi a fedezetlenségi díj?”cikkünkben)

Látható, hogy a szabályok egyike sem túl kedvező számunkra. A szigorúság oka, hogy a szabályok ú.n. büntető jellegűekké váltak azért, hogy kissé felelősebb magatartásra szorítsák a gépjárművek üzembentartóit a biztosítások tekintetében. Korábban sok-sok káresemény történt úgy, hogy a balesetben résztvevő járművek valamelyike nem rendelkezett kötelező biztosítással. Ez hosszú, sokszor évekig tartó pereskedéshez vezetett, mely senkinek sem szolgálhatta az érdekeit.

viszlát pénzÖsszességében érdemes a dátumokra odafigyelni, mert így megkímélhetjük magunkat felesleges kiadásoktól. Az ablakon kidobott pénz mindig fájdalmas 🙂

Reméljük Önnel ez nem fordul elő, de ha mégis írjon nekünk vagy hívjon minket, segítünk!

 

 

Felelősségbiztosítás a lakásbiztosításban

Lakásbiztosításokban alapesetben manapság már mindig szerepel felelősségbiztosítási kockázat is több millió forint összegben. De mi az a felelősségbiztosítás?

Röviden a másnak okozott személyi sérüléses kár és szerződésen kívül okozott dologi kár miatti kártérítési kötelezettség. A “szerződésen kívüli” dologi kár azt jelenti, hogy a lakásbiztosításban foglalt vagyontárgyakon kívüli dolgokra vonatkozik.

Nézzük példákkal:
felelősség tűzAz Ön lakásában tűz üt ki és az átterjed a szomszéd lakásra is. A szomszéd lakásában keletezett kárt téríti a felelősségbiztosítás.

Kerékpárral (kerekesszékkel) véletlenül balesetet okoz. Lehet személyi sérülés is de lehet csak dologi kár is. A felelősségbiztosítás ebben helytáll az okozott kárért.bicycle-311520_640

 

 

 

Felelősség az alap felelősségen kívül lehet speciális is, mint például sport-, sírkő-, gyermek-, ebtartói felelősség. Ezek általában pluszként kérhetőek a biztosításhoz (igény szerint) vagy a nagyobb, bővebb fedezetű csomagok már tartalmazzák.

A lakásbiztosítás megkötése mindig az egyedi igényekhez igazodva kell történjen csak úgy biztosítható a szükséges védelem.

További kérdése van a fentiekkel kapcsolatban? Írjon nekünk vagy hívjon minket, segítünk!

 

 

Biztosítási évforduló

A biztosítási szerződések általában határozatlan évfordulóidejűek, de a biztosítási időszak egy év. Ez azt jelenti, hogy minden évben a biztosítási évforduló napjával a biztosítás megszüntethető. De nem mindegy mikor!

Ugyanis a biztosítás megszüntetésére vonatkozó szándékunkat a biztosítóval írásban kell közölnünk, méghozzá legalább az évforduló napját megelőző 30 nappal korábban. Pl. május 6-dika a biztosítási évforduló napja, akkor a felmondó nyilatkozatot legkésőbb április 6-dika éjfélig kell eljuttatnunk a biztosítóhoz.

Biztosítás megszüntetésére vonatkozó felmondó nyilatkozat letölthető innen (szerkeszthető): Évfordulós felmondás, de ha nálunk köti meg az új biztosítását, akkor a felmondást is elintézzünk Ön helyett!

Kérdése van? Írjon nekünk vagy hívjon minket, segítünk!

Gépjármű kategóriák

A forgalmi engedélyben a J betűjelzés a jármű kategóriáját jelzi. De milyen kategóriák léteznek? 20_2009_X9_PMrendelet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriákról az alábbiak szerint besorolásokat különbözteti meg:

M1 – Személygépjárművekforgalmi szerkesztésre
37 kW – tól mindegyik

M2 és M3 – Autóbuszok, Trolibusz
férőhelyektől függően

L1e és L2e – Segédmotoros kerékpárok

Motorkerékpárok:
L3e – 12kW teljesítményig
L4e – 13kW-tól 35 kW teljesítményig
L5e – 36 kW-tól 70 kW teljesítményig
L7e – 70 kW teljesítmény felett

L6e – Négykerekű segédmotoros kerékpárok

Tehergépkocsik, Vontatók:
N1 – 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegig
N2 – 3,5 t megengedett össztömeg felett 12 t megengedett
legnagyobb össztömegig
N3 – 12 t megengedett legnagyobb össztömeg felett

01, 02, 03, 04, R1, R2, R3,R4 – Pótkocsik, Félpótkocsik

T1, T2, T3, T4, T5 – Mezőgazdasági vontatók

Munkagépek, Lassú járművek:
S1 – vontatott munkagépek tengelyenkénti megengedett tömegek összege legfeljebb 3500 kg
S2 – a vontatott munkagép tengelyenkénti megengedett tömegek összege meghaladja a 3500 kg-ot

 

 

 

Baleseti adó

baleseti adó2012. január 1-től a kötelező gépjármű biztosítások díját adó terheli! Az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj. Az adó mértéke főszabály szerint az éves KGFB díj 30 %-a, de maximum 83 forint/nap/gépjármű lehet. A felső korlát alól kivétel az az időszak, melyre fedezetlenségi díjat kell fizetni. A fedezetlenségi díj pedig egy jóval magasabb összeg a normál kötelező biztosítási díjnál, ezért értelemszerűen a baleseti adó mértéke is magasabb lesz (30%).
Ha a biztosítási díj valamely ok miatt nő vagy csökken a baleseti adó ugyanazt a mértéket követve fog változni.
A adó megfizetése a kötelező biztosítással együtt, egyben történik.
A biztosítók a beérkező díjat úgy könyvelik el,  elsőként a baleseti adót, majd az esetlegesen felmerülő fedezetlenségi díjat vonják le és csak ezt követően a biztosítási díjat. Ezért, ha kevesebb díj érkezik be az előírtnál, akkor előfordulhat, hogy a szerződésre már “nem jut pénz” ezért az díjhátralékos lesz és meg fog szűnni, ami sajnos újabb külön kiadással járó költségeket fog jelenti a szerződés újrakötésénél.

Kérdése van? Írjon nekünk vagy hívjon minket, segítünk!

Lakásbiztosítás duplán?

Társasházakban az ingatlan biztosítását a közös költségben fizetik meg a lakók

A lakásbiztosítások esetében alapesetben két dologra szerződhetünk. Ingó (bútor, berendezés, stb.) és ingatlan (épület) vagyontárgyakra. Általában ezt a két dolgot együtt kérik az ügyfelek, hiszen a teljes körű védelem csak így biztosított. Családi házaknál ez értelemszerű is, de mi van a társasházaknál?

A társasházaknak elméletileg kötelező az épületre társasház biztosítással rendelkezniük. Ezt a tényt a lakógyűlésen meg is beszéli egymással a lakóközösség, mert ebben a dologban is közösen kell dönteniük, hiszen a társasházakra kínált biztosítások esetében ugyanúgy lehet válogatni a biztosítók között, mint az egyéb biztosításoknál.
A meglévő biztosítás kötvényszámát és a biztosító nevét a közös helyiségben kell kifüggeszteni.

panelház
Társasházakban az ingatlanra vonatkozó biztosítást a közös költségbe építve fizetik meg a lakók

A társasház biztosítás minden esetben az ingatlanra vonatkozik és a közösség érdekét szolgáló kiegészítő biztosításokkal lehet még ellátni, mint pl. a közös helyiségekben lévő ingóságok. Vagyis a lakásokon belüli vagyontárgyak, ingóságok biztosítását egyénileg kell megkötniük a lakóknak.

És itt jön a csavar, mert sokan úgy kötik meg a biztosítást, hogy teljes körűt (ingó és ingatlan) választanak és ezzel máris megduplázták a fizetnivalójukat. Miért? Mert a közös költség részét képezi az ingatlanra kötött biztosítási díj és az egyénileg megkötött biztosításban is megfizeti azt újra a lakó.

Tehát, ha Ön társasházban él és lakásbiztosítást szeretne kötni, előbb tájékozódjon a közös képviselőnél a társasházi biztosításról.

Kérdése van a fentiekkel kapcsolatban? Írjon nekünk vagy hívjon minket, segítünk!